festett

zétény most az általános lakberendező tanácsain kívül végre valami hasznosat is csinált, nem csak a száját jártatta. festett. gyönyörű lilára egy hálószoba falát. mert az szexi. semmilyen más szín nem jöhet szóba, értsük meg, hogy csak ez fog jól mutatni és kész!- utasítgatott határozott hangon a festék részlegen. megértettük és igaza lett. takarítani mondjuk nem volt hajlandó maga után, de ezt nem is várta tőle senki, már így is túlteljesítette az elvárásokat. büszke is magára rendesen.

fáradt volt

zétény azért nem jött a tegnapi wampra, mert egész egyszerűen nem kelt fel. tudniillik fáradt volt. én, aki 2,5 órát aludtam, én nem voltam fáradt. na mindegy. persze mikor meséltem, hogy több szép hölgy is kereste, akkor már vakarózott, meg mondta, hogy ha már nem lehetett ott, akkor ugyan meséljem el hogy néztek ki. mondom csak az egyikre emlékszem, ő így:

hagy egye a fene. szőke is, hosszú combú is.

csak a szokásos

zétény már rém unalmas a virágaival. nekem. meg is mondtam neki, hogy nem fényképezgetem többet, amint épp az aktuális kedvenc növénye mellett pózol. főleg, mert tudom, hogy nem annyira a virágszeretet, mint a szép nőknek való imponálás van az egész hátterében. múltkor elszólta magát, hogy csak azért csinálja ezt az egészet, mert azt hallotta a tv-ben, hogy aki a virágot szereti rossz ember nem lehet. szóval ez az utolsó virágos kép róla.

és szelídített még kutyát is, ami viszont aranyos. mondjuk melyik kerti kutya nem szelídül meg azonnal magától is, ha bejöhet sziesztázni egy kicsit a nappaliba :)

az iparművészeti múzeumban

zétény igazán jól érezte magát az iparművészeti múzeum vásárában vasárnap. ennek egyetlen oka, hogy mindenféle szép hölgyekkel flörtölt egész nap és hát ez feldobta rendesen, na. majdnem vér is folyt, emlékezett vissza még este is nagy mellénnyel. az történt, hogy először csak beszélgetett blankával, aztán kicsit nyúlkált, meg nézelődött a sála alatt.

természetesen higgyem el, tisztességesek voltak a szándékai és egyáltalán nem érti, hogy blanka pasija (vagy férje? nem is emlékszik igazán a részletekre) min pöccent be annyira, hogy megüsse.

de nem is fájt neki, nézzem meg, hogy leplezetlenül vigyorog, miközben "fájdalmában épp csuklik össze" szilárd ökle alatt. blanka is csak azért sivalkodott és rémüldözött olyan élethűen, hogy szilárd megnyugodjon. valójában azonban az történt, hogy az ominózus lebukás után blanka ezt csinálta vele. így. még hogy nem ragadnak rá a nők! hahh. hát ki nézegeti kinek a belső zsebét, mondjam meg?!

és igen, volt ez a lila szőrmés kabát... zétény csak úgy találta a sok női holmi között és azonnal érezte, kell neki. szóval divatos olasz úriembernek öltözött szerinte. és nagyon sajnálja, hogy vége a télnek, mert hordaná, abban legyek biztos. nekem tetszett, de amit a szomszéd hölgyektől kapott kritika gyanánt, azt még most se tudta feldolgozni. egyébként szentül hiszi, hogy az csak valami félreértés lehet, mert értsem meg, ő minden szép hölgynek bejön, legyen rajta akármilyen kabát is és hát na. én elhiszem, úgyhogy nem tudom mért nekem magyarázkodik.

azért biztos, ami biztos, flörtölt még kicsit a társkereső irodás hölggyel is. biztosította róla, hogy finom a parfümje illata, meg duruzsolt neki még ezt-azt, míg végül megígértette vele, hogy a legeslegszebb hosszú combú szőke nőt azonnal félreteszi neki, amint bekerül a hölygkészletbe. nem értem mért nem kapott egy jókora pofont a stílusáért, hát nem egy kg narancsról beszélünk!, de nem az én dolgom.

én meg a végén leültettem a pszichológus nénivel beszélgetni kicsit, hátha észrevétlen tud vele valamit csinálni, hogy normálisabb legyen, de azt hiszem zétény végül őt is inkább levette a lábáról. már abból gondolom, hogy gyanús, ahogy az ölében fekszik, de biztosra nem tudhatom, mert igyekeztem nem hallgatózni. vagy ez ilyen helyen így szokás?

virágok újratöltve

zétény virágnevelési hajlandóságával minden rendben, de a képességével már vannak problémák. szembetűnőek. és már nem csak az én szememet szúrják, hanem külsős hölgyekét is, hogy úgy mondjam. így kapott zétény egy olyan virágot, egy rózsaszín jácintot, amit már az ő szakértelme sem tehet tönkre. mármint remélem. imád pózolni mellette, meg simogatja és elkezdett suttogni is neki, hátha nem csak kutyákkal működik a módszere. kíváncsian várom a fejleményeket, bár sajnálnám, ha ezt a célegyenesben lévő virágot is tönkretenné.

ettől függetlenül a szomszéd kertje, ugye mindig szebb...

kirándult

zétény ma romantikázott kicsit a budai hegyekben, hol máshol. kiszemeltjét, akit egyelőre előlem is rejteget, egy fára mászós mutatvánnyal kívánta lenyűgözni. nem tudom mennyire sikerült, mert hát valljuk be nem egy tarzan. inkább csak furán csüng a fán, mint bravúrosan megmássza. szerintem.

kutyák és kislány

zétény azt hallotta, hogy bármi eladható olyan reklámmal, amiben kutyák és gyerekek szerepelnek. így ma ebben a témában fotózott. a tematikus fotózás a mindene ugye. a kutyákkal kezdte. beidomította őket. a kicsit mosolygósra, a nagyot szomorúra. így sikerültek. szerintem jók lettek. de hát pont a reklámfotózáshoz ne értene zétény? na ugye.

aztán készítette ezt a kisgyerekes fotót, amin nagyon sokat dolgozott, mire sikerült elérnie, hogy a kicsi kutya simogatva legyen és hálásan, hátrafordulva nézzen, a nagy meg épp lepacsizzon a kislánnyal. volt benne munka, én láttam.

hogy mit akar eladni ezekkel a szuper reklámfotókkal azt ő sem tudja, csak kipróbálta magát ebben a szakmában is és hát lám, ez is megy neki.

színház

zétény ma színházban volt. én is elkísértem. volt sok finom étel és ital is, így gondoltam, ha nem tetszik neki a darab, az extra szolgáltatások majd csak kárpótolják. legnagyobb megdöbbenésemre tátott szájjal nézte végig az előadást, annyira tetszett neki, pedig hitchcock rebecca című filmjéből készült darabot láttuk és hát abban minden volt, csak szép nők nem. mégis odáig volt, mert hogy ez olyan volt, mint egy film, a sok érdekes effekt nagyon tetszett neki. a kedvence ez volt, mikor a színpad tengerré változott a nézőtér meg tengerparttá. tényleg nagyon érdekes volt, örülök, hogy vele tartottam.

nőnap

zétény gondolt a nőnapra. jó előre. miután a tavaszváró virágai nem hajtottak ki valentin napra, legyintett, hogy nem is baj, majd jó lesz nőnapra. aha. hát nem jött össze, mert a híres virágai így néznek ki több hét pátyolgatás után.

időközben ültetett fokhagymát is. azt csak úgy magának, mert hát imádja, de nem akarta elriasztani a hölgyeket, ezért nem engedte, hogy beszéljek róla. most viszont annyira elege lett a béna virágokból, hoyg ezzel a szépen fejlett fokhagyma zölddel kíván mind az összes szép hölgyeknek kellemes nőnapot.

cukor

zétény ezt a cukrot szorongatva jött haza és nem mondja meg kitől kapta. persze sejtelmesen mosolyog is mellé és mindent csak huszadikra hall meg, amit mondok. hátőőőő.

lelke

zétény lelke több sebből vérzik. *egyrészt teljesen odáig van, hogy nem írtam semmit február 29-én, pedig azt hallotta, hogy az a nap csak 4 évente van, én meg képes voltam kihagyni, hát nézzek már magamba. mondom mért nem írtál te valamit, ha ennyire fontos és volt mondanivalód. hát mert az írás az én reszortom. nyilván rákérdeztem vajon mi az övé. nyilván hiába. na mindegy, végül odáig fajult a dolog, hogy követelőzni kezdett: hamisítsak neki egy bejegyzést visszamenőleg. tudja, hogy lehet. na mondom, ha ilyen okos vagy, csináld meg magad, mert én biztos nem fogok ilyesmivel bíbelődni a te kedvedért sem. és megcsinálta! végre csinált valamit. gondolom ez is majd szökő évente egyszer fordul elő, de ez is haladás. szóval egy bejegyzéssel visszább zétény első önállóan kivitelezett bejegyzése látható. látható, mert írni azt derogált neki, azt mondta direkt egy beszédes képet választott, mert ő ilyen ügyes. hja.

másrészt az a nyűgje, hogy elcibáltam ma az experidance előadására és leszek szíves máskor megválogatni a helyet, ahova őt vinni akarom. mert értsem meg, hogy neki az építész lelkét karistolja az, ahogy a ram meg lett tervezve és építve. az egy merénylet, egy horror, egy vállalhatatlan építészeti kudarc. hát mért nem kérték meg őt, aki komplett lakóparkokat tervezett és kiviteleztetett, hogy szakértsen. egyszerűen tűrhetetlen, hogy manapság olyan színházterem épüljön, ahol nem megfelelő szögben, sőt helyenként egyáltalán nem emelkednek egymás mögött a szék sorok és így elég egy magas és / vagy nagyfejű ember és máris nem látni semmit az előadásból. át is ült máshova, ahol meg olyan huzat volt, hogy kapucniban kellett ülnie. szóval teljesen ki volt akadva az első rész alatt. a produkcióról annyit bírt mondani, hogy egy nagy zajongás az egész, elege van, haza akar menni. aztán a második rész meg tetszett neki. észrevette, hogy minden lány milyen csinos, dögös ruhájuk volt, meg felhúzkodták a szoknyájukat. az ő kedvéért persze. és a hosztesz lányok is nagyon csinosak és kedvesek voltak, flörtölt is vagy kettővel. a lányoknak köszönhetően hazafelé már nem a nyavalygását kellett hallgatnom, köszönöm nekik ezúton is.