kicsit aggódom zétény alkoholfogyasztási szokásai miatt. a balatoni stoppolásból is hogy jöhetett már úgy haza, hogy nem emlékszik semmire. aztán még aznap éjjel így találtam a konyhában. azt mondta csak a pohár fenekére nézett kicsit, nincs semmi baja, menjek vissza aludni.

és ma, hekkezés címén is a jeges maci néven futó bodzás fröccs érdekelte csak érdemben, bár a száját már akkor sem találta,

a hekket, meg épphogy megpiszkálgatta kicsit, de aztán mégsem evett belőle.

hazaért

nem kellett sokáig izgulnom hol, merre jár zétény, mert már haza is ért. azt mondta csak a balatonnál járt és igen, vannak ott is pálmafák, mit csodálkozom. odafelé stoppolt egy lánnyal. mármint inkább a lány, mert neki hamarabb megálltak és akkor ő is előbújt gyorsan és odafutott az autóhoz. aztán koktélozott, amiről küldött ugye mms-t is, a hazafelé útra meg nem emlékszik. minden esetre semmi dorottya, semmi olaszország, semmi homokos tengerpart, ahogy én azt gondoltam.

koktélozni ment (elvileg)

egy picit nem figyelek és máris lelép. ezt a cetlit találtam az asztalon és ezt a képet kaptam mms-ben pár perce. most nem tudom, hogy tényleg koktélozni ment, vagy ez csak duma és valójában dorottyát keresi a tengerparton. nemrég láttam, hogy titokban EZT nézegette ni, és eszébe jutott egy régi ígérete is, EZ... majd ha hazajön minden kiderül. addig  meg izgulhatok.

házat épített

zétény 2 napos eltűnésének bizony oka van. építkezett. a nyúl házát ugyanis nemrég lakhatatlannak nyilvánítottam és eltüntettem. a nyúl aztán addig rágta zétény fülét, talán még meg is zsarolta kicsit, míg ígéretet nem tett egy új házra. ígéretét mostanra be is váltotta.

az építész mester büszkén mutatta be A házat a leendő tulajdonosnak. a nyúl pedig gondosan ellenőrzött mindent, szabályszerűen bejárta a házat és csak azután vette át, hogy azt műszakilag teljesen rendben találta.

napozik

zéténynek mondom tegnap: itt a nyár vége, láttál te napot egyáltalán? a lábadból ítélve nem sokat. erre ma egész napra eltűnt.

az éjszakáról

tegnap házibuliba voltam hivatalos és zétényt nem lehetett meggyőzni, hogy ne jöjjön, mert még akármi is történhet, amiben nem szeretne részt venni. azt mondta ott a helye, higgyem el, nagyon jól fogja érezni magát.
ezt a fényképet találtam ma reggel a telefonomon. meg se merem kérdezni mi történt, mielőtt kigombolt pólóban pihent a tányér szélén. remélem nem lesz szó semmiféle zabigyerekről 9 hónap múlva.

a fotók

zétény azzal fogadott, hogy ma nagyon hasznos napja volt, mert tematikusan fotózott, tudom-e mi az egyáltalán. mondom igen, de mitől hasznos az, na mutasd inkább a képeket. és ezek kerültek elő. azt mondta, az utolsó, cicás képet a nyúlnak készítette, hátha örül neki. a többit nem részletezte.

miután minden képpel elbüszkélkedett, kérdezte én hol voltam eddig. mondom a dolgomon, meg hazafelé belém jött egy autó és mindenféle adminisztratív dolgokkal bajlódtam az olvadó aszfalton a sistergő motorháztetőn írogatva. na most, ahelyett, hogy megkérdezte volna, nagy-e a baj, vagy mi történt egyáltalán, még most is azon sopánkodik, hogy mért is ment női lábakat fényképezni, amikből úgyis millió szaladgál városszerte, mért nem jött inkább velem, hogy tudott volna sérült autókat fényképezni, sosem látott még ilyet élőben, biztos nagyon izgalmas volt és ő tulajdonképpen mindig is fotóriporternek készült, jaj mért is nem jött velem. hát mondom, ha ez téged ennyire lázba hoz, jelentkezz inkább kárszakértőnek és akkor fényképezgethetsz sérült autókat naphosszat. most ezt latolgatja. nagyon kíváncsi leszek mire jut.

zétény egyszer csak felpattant, hogy neki most fotózni lett kedve. kint, az alig 40 fokban. kíváncsi leszek miket fényképez ebben a hőségben. minden esetre elment.

izgalmak

a nyúllal ma orvosnál jártunk, mert furán rázza a fülét mostanság. zétény szorongott egy sort a fotel sarkában, hogy most mi lesz, hogy lesz, de megnyugtattam, hogy biztos semmi komoly, nem fogják a nyulat bántani és egyáltalán.

és így örült, mikor hazajöttünk. jól megszorongatta azt a fránya nyulat örömében, hogy végre itthon van és nem esett bántódása.

zétény időközben szabónál járt új nadrágot varratni, mert sajnos az ő új életvitelével nem egészen kompatibilis a csajozós fehér nadrág, amire nagyon kell vigyázni, nehogy koszos legyen. célozgatott ugyan arra, hogy esetleg ki is moshatnám neki, de arra aztán nem tudott mit szólni, hogy szerintem meg ő is moshatna magára, hát ki vagyok én, a mosónője? na meg amúgy is rég akart egy farmert, úgyhogy lett neki.
a pólót meg rásózták, mintegy grátisz, így elhozta, de kerek perec kijelentette, hogy csak nem képzelem, hogy hordani fog egy női pólót! nem képzelek én semmit, hord, amit akar.

mentünk ma vásározni korán reggel a margit szigetre. zétény akkor még nagyon humoránál volt. például próbált megviccelni, hogy lepke szállt a kezére, nézzem meg milyen szelíd, nem akar elrepülni. haha. hát már majdnem elhittem, hogy nem egy gyűrűmet húzta a kezére, hanem igazi lepke.

aztán elég hamar elunta magát, amit meg is értek, mert nem sok tennivalónk akadt sajnos.

mire észbe kaptam, már le is lépett és idegen asztalokon randalírozott. itt épp tüskécske zsugorkái közt matat  nem túl elegánsan.

aztán pedig bősz erika babáival nézte a repülőshow-t. állítólag. nekem gyanús, hogy volt ott másról is szó, mint repülőkről.

este még ment a hiszti a tüzijáték miatt, hogy azt neki mindenképp látnia kell, engem meg mondom nem érdekel, megyünk haza, majd mutatok én neked itthon tüzijátékot. és lám. ezzel is elégedett volt, úgyhogy szavam nem lehet.

zétény nem nagyon szeretné, ha számot adnék a buliban történtekről, de ez itt nem kívánság műsor ugye. viszont senki nem várjon szaftos részleteket, pikáns fotókat, ahogy próbál a két idegen hölgy kegyeibe férkőzni, mert semmi ilyesmi nem történt. zétény a buli elején extázisba jött a lufiktól:

a buli végén pedig így találtam:

elképzelésem nincs mit csinált a buli alatt és nem is nagyon akar nyilatkozni róla. mondjuk a borosüveget feltűnően sokat ölelgette és olyasmit is mondott, hogy azért nem vetette bele magát az estébe velünk együtt, mert elege lett a vég nélküli lányos témákból, amikhez hozzá se tudott szólni.

vendégek jönnek ma este. két hölgy. javasoltam zéténynek, segítsen kicsit, hogy mindennel kész legyek. mire azt mondta, esetleg lehetett volna róla szó, de most már nincs, mert értsem meg, így, hogy tudja, két hölgy lesz a vendég. ő már nem képes semmit se csinálni, csak izgatottan toporogni és várni a nagy pillanatot, hagyjam békén, ne is szóljak ma hozzá. esetleg kérjem meg a nyulat, de inkább mégse, jobb lenne, ha a nyúl neki nyújtana lelki támaszt ezekben az izgalmas órákban, amikor két idegen hölgyet vár, akik ma este jönnek hozzá vendégségbe. tessék? hát hol él ez.

na mondom, ha ennyire bátor vagy és nem félsz semmitől, jössz velem kiskutyanézőbe. de nehogy aztán sikoltozás legyen a vége. el kell ismernem, hogy minden várakozásomat felülmúlta. nem tudom mennyit adott hozzá a bátorságához, hogy elárultam, a kiskutyák még se nem látnak, se nem hallanak. leült szépen melléjük és várt. mígnem az egyik kiskutya rátette a lábára a fejét és úgy aludt tovább. zétény alig bírta leplezni örömét.

végül szamócával, a kedves papával is összehaverkodott, aki az én kutyám mellesleg és bár kicsit remegett a szája széle, tartotta magát és integetett is a kamerának.

ezután már csak lazított a kertben. virágok közt sétált, meg szagolgatta őket.

megbeszélték

végül is úgy alakult, hogy nem kell feszegetnünk ezt a nyúl ügyet, mert megbeszélték egymás közt. részleteket nem tudok, csak hogy a nyúl zétény fülébe sugdosott valamiket, amivel tisztázta magát, zétény pedig megnyugodott. annyit mondott még nekem, mintegy magyarázkodásképp, hogy nem fél ő senkitől és semmitől, restelli is azt a férfias sikoltozást, csak elsőre nem értette mért van ekkora füle és haja ennek a macskának, nem ehhez van ő szokva. pálcika (zétény előző macskája) annyira normális volt, ez meg?! de mióta kiderült, hogy nem is macska, hanem nyúl, minden rendben. ennyi.

mondom jössz le onnan most azonnal, mit csinálsz? hogy ő vezet. most erre mit mondjak. természetesen azonnal cselekedtem és háromszor kötöttem körbe a biztonsági övvel, hogy moccanni se tudjon. jézusom.

éjféli horror

éjjel, velőt rázó férfi sikoly. rohanok be a nappaliba, hogy mi történhetett és ez a jelenet fogad. még a víz is kivert, ahogy a nyúl a hajánál fogva cibálta zétényt.

esküszöm nem így akartam, hogy találkozzanak. zétény sokkot kapott és nem beszél velem, csak hörög. majd holnap megpróbálok visszatérni a dologra nyugodtabb körülmények között. remélem ettől azért majd még jóban lesznek.

szervízben

a mai napot kora reggel a szervízben kezdtük. zétény úgy csinált, mint aki nagyon ért az autószereléshez és be is vette magát a rozsdás alkatrészek közé. csak azon akadt ki, hogy miért kell neki fehér nadrágban lennie. hát mondom, mert nincs másik, nem?

erre a nadrág ügyre hivatkozva hamar abba is hagyta a szerelést és sűrű unatkozásba kezdett. mikor mér nem bírtam nézni, hogy unottan rugdossa a kitört hátsólámpám és közben lekicsinylően kérdezgeti, hogy ez vajon hogy történt,

megkértem, hogy inkább segítsen a gyöngyöket válogatni, én meg akasztót teszek rájuk. abban az 5 órában, amit ott eltöltöttünk, gondoltam csináljunk valami hasznosat is.

persze nem segített, csak hangosan unatkozott tovább, így odaadtam neki a telefonom játszani, csak csönd legyen. azt hiszem kell még csiszolódnunk, mert messze még bármilyen összhang.

www.borsdesign.hu

furcsaságok

furcsaságok máris vannak. balázs kifordult magából. azt állítja, hogy az ő becsületes neve balázs zétény, csak velem ezt nem közölték vásárláskor, de higgyek neki, ez mindenképp igaz, hisz ő mondja. és nagyon, de nagyon szeretné, ha így hívnám ezek után, mert úgy érzi, most, hogy elköltözött, fordulatot vett az élete, amit ezek után csakis zétényként tud élni. kicsit vitatkoztunk ugyan, de aztán nem akartam rossz hangulatot rögtön az első este, tőlem akár zétény is lehet.

és itt még nem állt meg. előállt egy ennél is furcsább dologgal - ő bizony blogot szeretne, egy sajátot. erre már muszáj volt aludnom egyet és elsőre nem-et is mondtam, de aztán addig nyaggatott, hogy... szóval lett egy blogja is, de itt meg is állunk, nem fog nekem itt követelőzni, az biztos.

zétény az ő saját blogjában

a nagy találkozás

egy ideje érzem, hogy kell nekem egy férfiembernek való, méghozzá etelkától (aki prince varrónője volt az idei szigeten :D ). nem volt konkrét elképzelésem, gondoltam majd a pillanatra bízom magam. tegnap, az utolsó szabadtéri wampon került sor a nagy találkozásra. annyira gyorsan történt az egész, hogy nem is emlékszem a részletekre, csak azt tudom, hogy balázzsal együtt távoztunk etelka standjától.

balázs sötét szőke hajú, vakítóan kék szemű és állítólag nagy nőcsábász. majd meglátjuk. ez a kép mondjuk elég árulkodó, de én bizakodó vagyok - bízom az ellenkezőjében.

első találkozásunkkor ebben a vagány csíkos pólóban fogadott, de nekem annyira megtetszett az egyik fekete pajtásán ez az elefántos póló, hogy megkértem ugyan vegye már azt fel. kicsit húzódozott, de az, hogy megy a szeme színéhez meggyőzte.

hát így.