végső simítások

zétény nagyjából lezárta a városépítési munkálatokat. újabb negyed készült el, amire nagyon büszke, főleg a pasztell színű tetők miatt. szerinte nagyon szép és biztos a beköltözők is odáig lesznek.

a közelgő valentin napra stílusosan szívekkel készült. sokkal, mert az ő szívét mindig sok nő dobogtatja meg és senkit nem szeretne megbántani. ráadásul olyasmit készített, amiről biztosan mindig a szép hölgyek eszébe jut majd: kerámia szivecskét a kávéscsészéjük szélére. még üzenetet is írt rájuk, mert ennyire figyel a részletekre.

azt nem árulta el, hogy ezt a nagy szívet kinek adja majd, csak sejtelmesen mosolygott. nem hinném, hogy bármitől is tartanom kell, de azért furcsa volt, ahogy titokzatoskodott.

aztán van a repertoárban még egy gyönyörű szitakötős tál és egy pár kép tartó is. azt állítja, ezeket is csak úgy kirázta a kisujjából, mert ő ugye mindenhez, de nem annyira hihető a történet szerintem.

hiszti

zétény a mai napot a hiszti jegyében töltötte. szuperül éreztük magunkat. not.
és, míg nem figyeltem, ezt firkálta a karomra. kikérem magamnak.

vállalhatatlan

zétény vállalhatatlan tud lenni. a ma esti indiai tánc előadás alatt mondjuk csak az volt a problémája, hogy fázik, meg nem ízlett neki a süti és mért nem indiai nők táncoltak, ha már indiai tánc és mi az a csakra egyáltalán. miután ezeket tisztáztuk, fellélegeztem, mert úgy tűnt ennyivel megúsztam, és végül is összességében normálisan viselkedett.

aha, egész addig, míg meg nem hívták egy forró teára, nehogy megfagyjon.onnantól ugyanis botrányosan viselkedett. egyrészt azzal kezdte, hogy kiidegelte pálcikát, a házigazda macskát. mindenképp össze akart vele barátkozni és egyáltalán nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy zárt ajtón kopogtat. csak akkor állt le, mikor pálcika szeme furán kezdett el csillogni.

aztán folytatta azzal, hogy szemérmetlenül bevetette magát egy csapat fedetlen keblű nő közé. csak úgy ragyogott, hogy hogy imádja mind az összes csinos nő. hát igen, ennyire ellenállhatatlan, most már a saját szememmel is láthatom, tessék. simogatták, kényeztették, mindenféle női butaságot sugdostak a fülébe, zétény meg aléltan itta minden szavukat.

persze szokásához híven túlzásba esett, és mikor újabb pucér hölgyek után kezdett kutatni, érte egy kisebb meglepetés: egy alsónadrágos fiatalember. hát alig győzött odébb állni.

és már mikor azt hittem, hogy tovább nem kell pironkodnom miatta, mert leült meginni a teáját, amiért végül is meg lettünk hívva, na szóval akkor szabadult még csak el a pokol: elkezdett beszélni. de órákon keresztül csak mondta, mondta, meg mondta. már mindenki ásítozott, pálcika konkrétan célozgatott rá, hogy kívül tágasabb, de csak nem bírta abbahagyni. mondom nem csinálok cirkuszt, nem rángatom ki, de már nem kellett sok hozzá. elképzelni nem tudom, hogy nem veszi észre magát! meg is kérdeztem tőle, hogy nem akarja-e megtartani azt a jó szokását, ami eddig nagyon jól bevált, hogy külön programokat szervez magának. mindkettőnknek könnyebb lenne. kriminális.

nem tudja

zétény csak rázza a fejét, pedig már fél órája kérdezgetem, hogy ugyan hol volt pár hete, mert ezeket a képeket találtam róla a gépemen. de nem emlékszik, nem tudja és nem is érdekli, hagyjam már békén. pedig engem azért csak érdekelne.

szülinapi verseny

zétény olvasott egy felhívást etelkánál, hogy szülinapos képet kell beküldeni és lehet nyerni mindenféle szuper ajándékot. a fődíj egy nő, úgyhogy nem volt kérdés, hogy jelentkezni fog és persze nyerni is, mert kell neki egy szőkeség. nekem minderről persze semmit se szólt, hanem azt mondta, hogy február 3-án van a 33. születésnapja, amire leszek szíves neki egy egyszarvút ajándékozni, mert arról álmodozik már mióta. a lelkem kitettem, mert hát mondom csak ez az első születésnapja nálam. lett neki egyszarvúja. tessék.

le is fotóztatta magát, hogy meglegyen neki emléknek ez a szuper pillanat, mármint ezzel kábított. a képet aztán másnap szépen elküldte a születésnapos pályázatra és tűkön ült az eredményhirdetésig. egy percig nem érdekelte tovább a nyúlegyszarvú természetesen, csak a fődíj lebegett a szeme előtt. nem tudom mit gondoljak róla amúgy.

a hideg zuhany akkor érte, mikor kiderült, hogy a sok pályázó közül ő egyedüliként egészen kicsit félreértette a kiírást. ugyanis nem a saját szülinapjáról kellett képet küldeni (hah, mily meglepő!), hanem az etelka szülinapjára vmi ünneplőset. hát, eléggé kellett nevetnem. ő persze kikészült. ezen megint nevettem és így tovább, míg ki nem derült a végeredmény. harmadik lett és nyert egy jumurdzsák kocás táskát az énekesnő saját aláírásával! zétény szeme azonnal felcsillant: énekesnő!
(majd figyelem az arcát nagyon, mikor átveszi a nyereményét :D)

kertészfiú

zétény csak úgy dagad a büszkeségtől a tavaszi virágait illetően. kertészkedés kipipálva, ehhez is ért, még jó. pár nap alatt egy csokor tavaszi csodát nevelt, hogy az ő szavaival éljek. nézzem csak meg, hát a tavasz első napsugarait hozta el nekem, mit akarok ennél többet?! az, hogy ezek nem a kis hagymácskái, amiket pár hete reménykedve az ablakpárkányra helyezett, az még mindig nem esett le neki. no comment. de ki vagyok én, hogy csorbítsak burjánzó önbizalmán.

mennyi minden

zétény ma szentendrén dolgozott. kitett magáért, de ha engem kérdez vki kicsit túl sokat dumált, ami jócskán a munka rovására ment. persze engem nem kérdez senki, főleg nem zétény, de mindegy. szóval mázazott ezerrel, és most a körmét rágja le, hogy milyenek lesznek kiégetve a művei. meg kellett esküdnöm, hogy nem rusnyázom le a két keze munkáját akkor sem, ha nem tetszenek. megígértem, de akkor meg ennyit az őszinteségről.

aztán elrohant moziba megnézni a vasladyt, ahol miután késve érkezett, a mozi meg tömve volt, csak a legelső sorba jutott neki hely. nagyjából ílyen perspektívából nézte végig az egész filmet, és eléggé kínlódott. fájt a nyaka, meg minden. és a film meg nem is tetszett neki.

a mozi után volt még egy szinte már-már kora hajnali lakberendező jellegű munkája. hát igen, mit tehet, ha egyszer ilyen népszerű és mindenhez ért. értekezett kicsikét erről a függönyről itt, aztán végre hazatalált.

kertészkedik

zétény ma épp az ablakban állt és gyönyörködött a növényeiben, mikor hazaértem. azt mondja nézzem csak meg milyen szépek lettek a kis virágai, amiket nemrég az ablakba helyezett tavaszvárásképp, én meg hogy mondtam a magamét, hogy nem lesz az úgy jó. na most mit szólok?! majd kicsattannak, milyen nagyok lettek és már bimbójuk is van. el se mozdul mellőlük, míg virágot nem lát.

őszintén szólva fogalmam nincs, hogy most ő tényleg azt hitte, hogy azok azok a virágok, vagy csak engem akart megetetni. mert azok a virágok pont úgy néznek ki, mint pár hete és sajnos az az érzésem, hogy  úgy is maradnak, pedig már a kezembe vettem az ügyüket és letakartam őket egy kaspóval, hogy sötétben legyenek, de hiába.

baleset

zétény furcsa körülmények között összetörte mindkét könyökét. most így ül álló nap. jajgat és sajnáltatja magát. ennyire képes. én meg kötözgethetem. mondjuk ő jobban vágyna egy szexi ápolónőre, de ki kellett ábrándítanom, hogy ilyen kis semmiség miatt nem fog kivonulni hozzá semmiféle házi ápolónő. én is csak kényszerből csinálom, jobb, ha tudja.

vajon

zétényre volt ma bízva a nyúl, mert én későn értem haza. annyit kértem csak, hogy mindenképp adjon neki enni. na vajon adott, vagy tv-t nézett nonstop?! a felső képről kitekintő kétségbeesett nyúlról azonnal leolvasható a válasz....

az alsóról pedig az a kérdés ordít, hogy: "most akkor mi van, te se adsz enni?" adtam neki, csak előbb leültem tisztázni velük ezt a vacsoraügyet :) azóta béke van, de zétényre haragszom. hát hogy képzeli ezt?

az űrszonda

zétény gyanútlanul fotózta a rendhagyó színekben pompázó égboltot ma este, mikor valami furcsára lett figyelmes. le is fotózta gyorsan, rögtön kétszer. aztán ahogy jobban megnézte nagyon izgatott lett, és alig bírta elmondani, hogy szerinte az a fényes izé ott a képen az bizony az orosz űrszonda egy darabja, mondták neki a hírekben, hogy magyarországon is leeshet és tessék, itt van, épp zuhan! menjünk oda, nézzük meg, de nehogy hozzányúljunk. jól van mondom, hagyjál már a hülyeségeddel, nekem eleve vannak kétségeim, de ő persze hajthatatlan maradt.

péntek 13.

zétény tegnap nagy elánnal bement a városba, hogy majd péntek 13-án csak történik vele valami jó, valami rendhagyó. a részleteket szokás szerint harapófogóval kellett kihúzni belőle. csak azzal dicsekedett, hogy gitározott A fiúkkal. arra a kérdésemre, hogy kik voltak azok A fiúk, annyit bírt mondani, hogy valami vadvirág volt a nevük és különben is mit érdekel ennyire. nézzek utána a neten, ha akarok. szóval velük zenélt, a vendégek odavoltak érte, minden nő csak rá mosolygott, neki füttyögtek, majd szétszedték. és mennyi autogramot a osztott! ha azt tudnám!

a koncert végén pedig lement még bulizni a helyi discoba, de attól már nem volt egyáltalán elragadtatva. a komplett nyolcker ott volt és hát saját bevallása szerint is kissé sznob ő már ehhez, úgyhogy gyorsan le is lépett és átment egy másik, kétes kinézetű helyre, ami végül nagyon megtetszett ugyan neki, de fáradt volt már, így evett egy melegszendvicset és hazasietett. ja és míg várt a szendvicsre ott nagy magányában, felvésett egy fontos dolgot a falra, mert úgy látta ez ott a szokás, és mert olyan menő ez a hely, hogy ott még ezt is lehet, hallottam - e már ilyenről.

a művéhez csak annyit tennék hozzá, hogy a hlsz a hosszú lábú szőke nőjét takarja...

a nyúl módszerei

zétény felel a nyúl étkeztetéséért esténként. van, amikor elfelejt időben enni adni neki, vagy csak simán lusta hozzá. ilyenkor a nyúl kétféle módszerrel operál. egyik viccesebb, mint a másik és mindkettő nagyon jellemző, tehát nem egyszeri pózolásról beszélek, amit véletlen lefényképeztem.

először mindig ezzel a kedvesen szánandó ábrázattal próbálkozik. nagyon fontos a tekintet és hogy a lábai szépen sorba legyenek rendezve. képes hosszú percekig mozdulatlanul így ülni és nézni, türelmesen várva, hogy történjen valami vacsora ügyben. ennek a formációnak zétény többnyire nem tud ellen állni.

azonban, ha zétény 5 perc múlva sem mutat hajlandóságot a vacsoraadásra, akkor jön ez a támadóállás jellegű pozíció és a kissé eszelős tekintet, szintén hosszan kitartva, ha kell, bár ennek zétény konkrétan nem mer ellen állni és nagyon gyorsan ugrik. viccesek.

unatkozik

zétény nem tudott ma mit csinálni jó dolgában, így fotózott. tematikusan. ez a kedvence. a fotósorozat ma a nyúl fura tisztálkodási szokásait mutatja be. zétény nem érti, mért a hátsó lábával fésülködik, meg ha már annyit fésülködik, mért kócos mindig. és hogy lehet olyan lusta, hogy fekve mossa (zétény szerint nyálazza össze) a kezeit? meg egyáltalán minek?

tavasz

zétény szerint tavasz van, és akkor pedig ültetni kell. vett három kis tulipán hagymát és elültette. most izgatottan várja, hogy virágozzanak.

és hiába mondom, hogy ez nem kis tulipán, hanem krókusz, meg hogy a virághagymát földbe szokták ültetni, nem érdekli. olvassam el a dobozt, amiben voltak. elolvastam, tényleg vízbe kell tenni, viszont 10-15 fokban és sötétben kéne tartani, amíg 4-5 cm lesz. de nem, ő kirakja azonnal az ablakba, jobban tudja, higgyem el.

edz

zétény elment edzőterembe. rögtön a futógépen kezdett. egész feldobott volt utána, csak azt bánta, hogy dzsekiben ment.

nők

zétény tudja kihez hogy érdemes közeledni, ha nőkről van szó. egyik nap sütit sütött és még rajzolt is rá, hogy boginak örömet szerezzen, ami sikerült is.

szilveszterkor meg... szóval erről nincs több infom, szerencsére. így azt se kell megtudnom, hogy találkoztak újra a hosszúcombú szőkével és miért van zétény sáljával körbetekerve. legyen annyi elég, hogy ezzel a képpel kíván zétény boldog új évet mindenkinek, elsősorban természetesen a csinos hölgyeknek.