a fotók

zétény azzal fogadott, hogy ma nagyon hasznos napja volt, mert tematikusan fotózott, tudom-e mi az egyáltalán. mondom igen, de mitől hasznos az, na mutasd inkább a képeket. és ezek kerültek elő. azt mondta, az utolsó, cicás képet a nyúlnak készítette, hátha örül neki. a többit nem részletezte.

miután minden képpel elbüszkélkedett, kérdezte én hol voltam eddig. mondom a dolgomon, meg hazafelé belém jött egy autó és mindenféle adminisztratív dolgokkal bajlódtam az olvadó aszfalton a sistergő motorháztetőn írogatva. na most, ahelyett, hogy megkérdezte volna, nagy-e a baj, vagy mi történt egyáltalán, még most is azon sopánkodik, hogy mért is ment női lábakat fényképezni, amikből úgyis millió szaladgál városszerte, mért nem jött inkább velem, hogy tudott volna sérült autókat fényképezni, sosem látott még ilyet élőben, biztos nagyon izgalmas volt és ő tulajdonképpen mindig is fotóriporternek készült, jaj mért is nem jött velem. hát mondom, ha ez téged ennyire lázba hoz, jelentkezz inkább kárszakértőnek és akkor fényképezgethetsz sérült autókat naphosszat. most ezt latolgatja. nagyon kíváncsi leszek mire jut.